Edina, mi inspirálta középiskolai élményeitekről
szóló könyvetek megírását?
"Inkább nem
csinálok semmit, és vagyok boldog; minthogy olyat csináljak, amitől nem, és ami
nem tesz boldoggá."Ez a mondás
hangzott el a "Míg a jackpot el nem választ" című filmben. Számomra ez nagy
jelentőséggel bírt; és amolyan vonalvezetővé, mottóvá, nagyon értékes
gondolatmorzsává, szinte alapvetéssé vált a mindennapokban.
A kötetet egykori gimnáziumi
osztálytársakként írtátok. Konkrétan hogyan készült el a mű?
A Na, ez a nem mindegy című
kötet írása során a műhelymunkákat imádtuk, az egész alkotás teljesen spontán
módon készült és született meg. Ariellel középiskolás korunk óta rímekben
adtunk hírt magunkról egymásnak. Lényegében ezen kis szösszeneteket gyűjtöttük
össze csokorba, fűztük fel egy vonal mentén, és öntöttük kötetformába. Amikor
ezek a versek napvilágot láttak, nem azzal a céllal születtek meg, hogy egyszer
majd könyvet írunk belőlük, inkább csak kötetlen beszélgetéseink voltak.
Azonban olyan derűsre, vidámra és rímesre sikeredtek, hogy jött az ötlet, hogy
egyszer ezeket ki kellene adni. Nem hittük, hogy ez tényleg megvalósul, és
egykor majd kiadásra kerül.
Hogyan kezdtetek neki a mű megírásának?
Olyan erőssé vált az álom megvalósítására irányuló késztetésünk, hogy
végül nekiálltunk a szerkesztésnek. A borítótervet egy nagyon kedves barátnőm,
Gordos Annamária készítette el; akinek nagyon hálás vagyok, és köszönöm Neki;
és ezúton Mindenkinek minden jellegű ötletét, biztatását és segítségét, amit
hozzá tett a könyv megjelenéséhez. Az Underground Kiadóval nagyszerű volt a
kiadás és a gyártás során együttműködni, nekik is köszönjük a munkájukat.
Alkotótársam Borda Gábor Ariel pedig egy csoda, az Univerzum gyöngyszeme.
Igazszívű, jó szándékú, önzetlen ember, aki a mai napig igaz barát.
Technikailag hogyan tudtátok kivitelezni a könyv formába
öntését?
Gabival a forgatókönyvet, és a benne szereplő tartalmat, képeket
beszéltük át, és állítottuk össze. Így készült el a mű, amit kizárólag saját
magunk, barátaink, illetve az olvasók szórakoztatására adtunk ki. Természetesen
egy álom vált valóra általa, ami eleinte olyan elérhetetlennek, sőt megfoghatatlannak
tűnt.
Milyen a kötet
hangvétele?
A füzet rendkívül egyszerű rímelésű költeményeken, gyakran verses
párbeszédeken keresztül meséli el a közös középiskolai emlékeket, az egykori
bulizásokat, a beszélgetést Gabi új "laptopkájáról", az osztálytalálkozóról,
a VOLT Fesztiválról, Gábor ("Főpredátor") IBM-nél végzett és Edina
görögországi munkájáról.
A könyvből kis ízelítőként
kiemelném az alábbi részletet:
"Ugye, megy ez, ha akarod, a rímeket még mindig jól faragod! Hegyezd a
cerkád, pengesd a húrt, énekeljük el a Tinédzser lamúrt!".
Mit üzentek azoknak a
fiataloknak, akik nem találják helyüket a mai világban?
Mindenkit arra biztatunk, hogy találja meg azokat a dolgokat, amelyek
igazán boldoggá teszik, és építse napjait ezen alapkövekre, és aztán élvezze!
Fogadjátok meg a híres kínai filozófus Konfuciusz időtlen bölcsességét: Válassz
olyan foglalkozást, amit szeretsz és soha többé nem kell dolgoznod!