Te, akinek fontosak még a régi értékek, mikor a pasi kinyitja az ajtót előtted, és lesegíti rólad a kabátot - te hol vagy?

Te lány, aki nem rémülsz meg, ha a srác egy szál virággal meglep a munkahelyed előtt, vagy csak egyszerűen hazakísér a randi után, esernyőt tartva föléd a zuhogó nyári záporban... Te merre jársz?

Kell-e neked a férfi, aki száz "nem tudom" után is megkérdezi, hogy mi a baj, akit érdekel, hogy mi volt a munkahelyeden?

Aki elkísér, ha kell "egy" új ruha, és állja a sarat a próbafülke előtt, ruhákkal felpakolva... Aki reggel megfőzi neked a kávét, vagy éppen egy téli reggelen megkérdezi, milyen mézzel iszod a teát.

Aki tudja, hogyan csaljon mosolyt az arcodra egy szóval, egy öleléssel, egy apró tettel, vagy egyszerűen csak pár kézzel írott szóval, amit megtalálsz a telefontokodban pont akkor, amikor szükséged van rá.

Hol vagytok, normális lányok, akiknek tényleg "normális" pasira van szüksége?

Igen, te, akinek talán még fontos, ha egy pasi nem szexuális tárgyként néz rá, s nem cselédet keres! Hol vagy?

Miért van az, hogy a "normális" pasiknak nem adatik meg, hogy esélyt kapjanak a szerelemre?

A jókat miért használjátok ki, ti, szebbik nem képviselői?

Persze élvezitek, mikor valaki ágyba viszi a reggelit, vagy a gyorskaja helyett saját maga készít nektek vacsorát.

Ha valaki mellett Nőnek érezhetitek magatokat, s van, aki elfogadja, hogy a barátnőkkel is el kell tölteni pár órát. Ha van, aki az órákon át tartó szeretkezés után képes még hosszú percekig simogatni a hátatok, az arcotok, amíg mosolyogva álomba nem szenderültök... Igen, ezt élvezitek.

Aztán jön a feketeleves, a "nekem ez nem megy", a "túl jó vagy hozzám"-szöveg, és romokba döntve, megalázva, semmi indok nélkül otthagyjátok a jót a rosszért. Aztán pedig jön a "sírás-rívás".

Normális pasi meg eltűri, és kezdi újra egyedül. Mos, főz, takarít, bár vasalni és pólót, inget hajtogatni nem tud továbbra sem.

Csak már kiirtjátok belőle a hitet, a bizalmat, és a pozitív hozzáállást...

És szép lassan elveszitek tőle azt az álmot, hogy valaha szerető Férj és gondoskodó Apa lehessen.

Hol, merre vagytok, mikor a "normális" pasi szép lassan kimerül, és átváltozik hazug, semmirekellő alakká?

Olyanná, akire mindenki vágyik. Olyanná, aki legközelebb már csak kihasználni fog titeket, mert nektek a mai világban már az is elég...

Merre vagytok? Én próbálok továbbhaladni az utamon, normális értékrenddel, normális gondolkodással, még ha ezzel kisebbségben is vagyok.

Maradok továbbra is önmagam, egyedül, hitetlenül, reményt veszve, de bízva még abban, hogy valaha foghatom a feleségem kezét, és a karomban tarthatom a gyermekemet.

Normális lányok, merre vagytok?